kedd, április 29, 2008

Változatlanul...

Egyelőre a helyzet nem jobb sajnos "vírusügyileg". Lázas csak egy nap voltam, de a taknyom az kitartóan folyik, köhögök csúnyán, eszem az antibiotikumot, és egyelőre nem változik semmi. Az étvágyam viszont elég rossz, alig lehet belém tuszkolni a kaját, pedig én mindig minden körülmények között szoktam tudni enni. Gyakorlatilag bármit... Most meg épphogy belém imádkoznak egy picit mindenből. Hát, remélem, hamarosan jobb lesz a helyzet. :-(

vasárnap, április 27, 2008

Beteg vagyok

Hát elszóltuk magunkat, hogy nem vészes a vírus, ugyanis tegnap délutánra lázas lettem. Ez persze nem olyan nagy dolog, csak azért csinált mindenki nagy ügyet belőle, mert ugyebár én életemben először lettem lázas. Nagyon bágyadt voltam, kipirultam, nyűgösködtem, de alapvetően ennek ellenére jó volt a kedvem. Elmentünk az ügyeletre is - biztos, ami biztos -, kaptam antibiotikumot, azt mondták, most már azért kellene. Ezt is életemben először. Este 10 körül lement a lázam, de ennek ellenére nyűgös éjszakánk volt. Fél egykor felkeltem és háromig ébren voltam. Először csak sírás, nyűglődés, aztán meg játszottam, tapsikoltam - mert ezt is nemrég tanultam meg, hogyan kell. Na szóval hosszú éjszaka volt. Azóta Anyán és Apán is kitört a nátha és Alexa se javult, úgyhogy egyelőre a vírusok az erősebbek...
Ma jöttek volna hozzánk Kispepóék, de sajnos emiatt le kellett mondani. :-(

csütörtök, április 24, 2008

Megvan!

Megszereztem, elkaptam! Mármint Alexa vírusát. Sikerült nekem is elkapnom, úgyhogy inkább le sem írom, milyen volt a mostani éjszakánk... orrdugulás, orrszívás, nyűglődés, stb. "Rengeteget" aludtunk...
A reggelünk azzal telt, hogy elmentünk a doktornénihez. A helyzet az, hogy mindig ő jön hozzánk, de most hétfőtől egy hónap szabira megy, ezért most éjjel-nappal ő helyettesít másokat, akik majd őt fogják jövő héttől. Szóval egész nap a rendelőben volt, így kénytelenek voltunk elmenni hozzá. Mindegy, mert én élveztem, folyamatosan "rohangáltam", kiabáltam, megmutattam, ki a főnök. :-)
A betegségem nem vészes, taknyosság és köhögés, egy kis köptetővel, orrcseppel és köhögés elleni szerekkel antibiotikum nélkül. Szóval nincs nagy gond. :-)

El ne felejtsem elmesélni, hogy már teljesen egyedül járkálok a lakásban - mármint amikor ahhoz van kedvem. Megyek át egyik szobából a másikba két lábon, kapaszkodás nélkül, most már megfontoltan lépkedek, nem csak lendületből szaladok. Szóval már tényleg nagy fiú lettem! :-)

szerda, április 23, 2008

Húzós éjszaka

Anya szerint kegyetlen volt, mert nem sokat aludtak miattam. Először is állandóan felsírtam és azt hitték, hogy elkaptam Alexa vírusát, mivel ő most "betegállományban" van taknyos, köhögős vírus miatt. Aztán úgy tűnt, nekem is eldugult az orrom, állandóan felébredtem, visszaaltattak, aztán kezdtük elölről. Egy idő után megunták és befeküdhettem a nagy ágyba közéjük. Persze ott is vergődtem összevissza, de legalább nem kellett felkelni hozzám. Viszont ha ott alszom - elég ritkán -, akkor ők nem tudnak aludni, mert állandóan arra figyelnek, hogy én elférjek. Szóval reggel mindenki teljesen kómás volt, ma meg itt volt a hidegfront és hát tudjátok, az sosincs jó hatással rám... Remélhetőleg, ma éjjel többet alszunk...

U.i.: És sajnos nem nyert a Manchester... :( Biztos a front miatt! :)

hétfő, április 21, 2008

1 éves lettem!



Szombaton 1 éves lettem!!! :-)
Voltunk mamáéknál, kaptam lufikat, mesekönyveket, aztán vasárnap tartottuk az igazi szülinapi partit. Itt voltak keresztanyák, Alexa keresztszülei, meg a szomszéd kislányék. Gyönyörű idő volt, egész nap kinn voltunk a kertben. Tele volt a lakás lufikkal, volt tortám tüzijátékkal és marcipánokkal (anya sütötte a tortát! - ez nagy szó!), és persze kaptam egy csomó szép ajándékot. Nagyon jól éreztem magam, mire vége lett a bulinak, már majdnem összeestem a fáradtságtól, de szuper volt minden!!!



És hogy mit is tudok 1 évesen?
Már megyek egyedül is, 8 fogam van, felnőtt kajákat eszem, rengeteget "dumálok", be nem áll a szám. Imádom a csajokat magam körül, főleg a gyerekeket. Tudok bújócskázni, integetni. Felismerem a család tagjait névről is. Beszélni még nem beszélek, de mondom, hogy anya, dádá, pápá (ehhez integetek is).

péntek, április 18, 2008

IKEA

Tegnap késő délután Anyával úgy döntöttünk, hogy elmegyünk csavarogni egyet az IKEA-ba. Az egész kiruccanás annyira jól sikerült, hogy nekem végig fülig ért a szám.
Először is, jobban szeretek Anya kocsijában utazni, mert ott az első ülésen ülhetek, így Anyát is látom végig, meg minden mást is és ez tök izgalmas. Az eső szakadt, dugó volt mindenhol, de mi csak hallgattuk a zenét és irtó jól mulattunk. Az áruházban aztán felavattuk az új babakocsimat (elfelejtettem elmesélni, hogy megvettük!). Ez is nagyon tetszett, mert nagyon könnyű vele közlekedni, én meg fordítva ülök és sokkal többet látok így a világból. Az áruházakat meg tudjátok, mennyire szeretem... :-)
Beültünk az étterembe is, jól bekajáltunk, aztán vettünk egy-két dolgot és hazajöttünk. Ott is, mint mindenhol, megint én voltam a legnagyobb hangú gyerek. Állandóan hangosan örülök mindennek, amitől persze mindenki figyelmét felkeltem és kiprovokálom, hogy mindenki hozzám szóljon, mennyira aranyos és szép vagyok! :-))) És még azt mondják, hogy a nők hiúak...

csütörtök, április 17, 2008

Szemvizsgálat

Gyerekek! Ma elmentünk az 1 éves szemészeti kontrollvizsgálatra. Már fél évvel ezelőtt megkaptuk az időpontot, választhattunk olyat, ami a gyereknek -vagyis nekem - a legjobb. Reggel kilenc, oké. Megérkezünk időben, kilóméteres sor, ami fél óráig egy lépést sem halad előre. Fél tíz után bejutunk, megtörténik a pupilla tágítás, szemcsepp, aztán 20 perc várakozás, hogy kell-e második adag. 20 perc lejár, néni mondja, hogy tökéletes, nem kell másik szemcsepp, várjunk kinn, majd szólítanak. Itt már elkezdhettünk volna gyanakodni, de akkor még nem tettük...
Amikor már két órája ültünk a klinikán és még senki nem szólított, akkor anya megunta, hogy most aztán bemegyünk és csináljanak valamit. Mondták, hogy a mi doktornénink (nem tudjuk, miért ő a miénk) elment valami altatásos esethez, kb. fél óra múlva jön. Anya mondta, hogy nekünk tökéletesen megfelel másik doktornéni is, csak két óra után valaki végre nézzen meg, mert alig bírnak ébren tartani. Szóval botrányt kivertük, a másik doktornéni szerencsére készséges volt és azonnal megnézett. Aztán hazaküldött, hogy minden rendben, majd másfél év múlva jöjjünk újra. Ha nem balhézunk, lehet, hogy még most is ott ülünk... De az egészben tényleg csak az a szerencse, hogy időpontra vártak minket...

kedd, április 15, 2008

Oltás

Ma itt volt a doktornéni este és kaptam oltást agyhártyagyulladás ellen. Meg Alexa is kapott egyet, de ő kullancs ellen. Úgy tűnik, mindketten túléltük a dolgot. :-)

Egyébként ma rettenetesen nyűgös napom volt, egész nap vonyítottam és csüngtem Anyán, mint egy kiscsimpánz. Lehet, hogy megint jön a hidegfront.

Ja, és délelőtt csajoztam is kicsit, mert itt voltak barátaink a másfél éves kislányukkal, délután meg a szomszéd csajszinál játszottam. Ma csajozós napom volt. Annának van egy főzőállványa, amit nagyon imádok. Ha átmegyek hozzá, mindig ezzel játszom. Én vagyok a kiskukta.
Na jó, ez rossz vicc volt... :-)

vasárnap, április 13, 2008

A plazaboy

Arról már sokszor írtam, hogy imádom a PLAZA-kat. De ma először olyan igazi plazaboy-ként is viselkedtem. Kiszálltam a babakocsiból, gyalog sétáltam, nézegettem a kirakatokat, megfogdostam a ruhákat, felpróbáltam-kipróbáltam néhány dolgot, szóval ez egy kicsit más volt most, mint eddig.

Kaptam egy szandált (vagyis majd megkapom szülinapomra!), hogy a járás majd könnyebb legyen - persze egyelőre szandálban teljesen bénán megy. Magas a lábfejem, ezért alig van olyan típus, ami egyáltalán felment a lábamra. Úgy tűnik, csak a tépőzáras verzió lesz befutó, mert a csatosból nincs olyan, amibe belemenne a lábam. Kis husika a lábam :-).

Néztünk sport babakocsikat is, mert most már mindig ülök a babakocsiban és a mostani kezd túl nagy lenni és nehézkes a sétáltatáshoz. Egyelőre nem döntött a család, hogy milyen legyen, mert úgy tűnik, ez legalább annyira bonyolult lesz, mint a mostani. Mindent túl tudományosan közelítenek meg manapság, és túl nagy a kínálat... Majd megmutatom, ha meglesz az új csoda! :-)

péntek, április 11, 2008

Virágok

Az elmúlt pár napban párszor megtréfáltam a családot, mert a délelőtt alvós sétálásomat felcseréltem egy igazi sétálós sétára. Most már járok játszótérre, homokozóba, hintázom és csúszdázok, kutyázok, virágot szedek, stb... Szép az idő, csiripelnek a madarak, nyüzsög a város, hát hogyan is aludhatnék???

Anya már azt hitte, hogy kezdek áttérni a napi egy alvásra, de ezt mégsem lehet kijelenteni, mert ma is kétszer aludtam, csak kisebb csúszásokkal. Majd az elkövetkezendő pár nap eldönti, marad-e a régi szokás, vagy jön az új. :-)

A virágszedésről jut eszembe, hogy ez is egy újabb kedvelt szórakozásom. Képes vagyok, akár két órán keresztül is szorítani a már megszerzett példányt, el nem engedem, még aludni is magammal viszem. Néha hihetetlenül tudok ragaszkodni valamihez, amit megkaparintottam és ilyenkor nem vagyok hajlandó elengedni. Valamelyik este például cukros papírt találtam és még a fürdőkádba is vittem, úgy szorítottam, senki ne tudja elvenni, hogy esélyt se hagytam rá nekik...

kedd, április 08, 2008

Horoszkóp

A mama ezt találta valamelyik újságban a héten. Állítólag teljesen olyan, mintha rólam írták volna, de ezt nem tudom, miért mondják...

"KOS
Ha Kos gyermekkel áldotta meg az ég, vidámság költözhet otthonába. A csemete egy valóságos energiabomba lehet, ami azonban sokszor fárasztó. Teljes figyelmet és éberséget követel, mivel élénksége és bátorsága gyakorta veszélyes helyzetekbe sodorhatja. Gyakran érhetik kisebb sérülések. Az egója hamar ébred, ezért az átlaghoz képest több odafigyelésre és dicséretre van szüksége. Nagyon hamar önállósodik, és a dackorszak időszakában igencsak próbára teheti szülei türelmét. Terrorral és vasfegyelemmel csak az ellenállását fokozzuk, így csupán az okos ráhatás jöhet számításba."

No comment...

Bébitaxi

Erről a frankó kis járgányomról még nem is írtam. Ezt a bébitaxit szülinapomra kaptam mamáéktól. Megelőlegezték nekem, nem kellett megvárnom, hogy tényleg szülinapom legyen. :-)
Van tolókara, körbe derékvédő, háttámla, lábtartó, ezeket mind le lehet venni később, és akkor kormányozható, lábbal hajtós kiskocsi lesz belőle.
Nagyon szupi, irtóra élvezem. Ha beleülök, akkor "elvárom", hogy egy óráig tologassanak, gyorsan sikongatva, nagyon jó muri. Apa jól bírja, Anya már kevésbé, mert ő túl hamar elszédül. Ha lassít, vagy megáll, akkor persze rögtön reklamálok.
Eszméletlen jó buli, csak legyen, aki bírja! :-)

hétfő, április 07, 2008

Összevissza járkálás

Hát gyerekek, beindult a gépezet rendesen! Egész nap csak mennék, de csak segítség nélkül és irtó ideges tudok lenni, ha valaki meg akarja fogni a kezem, inkább rögtön ellököm. Néha csak állok egy helyben, akár percekig, aztán meg elindulok, mint a tank és csak akkor van megállás, ha jön egy akadály. Gondolkodás nélkül, mert hát én vagyok a BÁTOR legény, aki semmitől sem fél. Ha nem figyelnének rám, kb. fél percenként esnék "pofára", mert annyira még nem koordinált a mozgásom, hogy el ne essek az akció végén. Viszont a bátorságom az akkora, hogy egyáltalán nem érdekel, meg tudok-e állni, vagy hogy el fogok-e esni, csak megyek, mint akit puskából lőttek ki. Anya szerint életveszélyes, amit művelek, mert az elkövetkező pár napban csak esni, kelni fogok, a lábam meg tele lesz kék-zöld foltokkal, mert vagy térdre, vagy arcra érkezem általában. Még egy-két hét és esés nélkül is menni fog a dolog. :-) De így is elég ügyes vagyok, mert több métert is tudok egyedül menni, mielőtt borulnék. :-)

péntek, április 04, 2008

Autómosó

Képzeljétek, ma voltam igazi autómosóban, elvittük mind a két autót és irtóra tetszett a dolog. Fújták a vizet ilyen nagy "IZÉ"-ből, minden tiszta hab volt, porszívóztak, csupa víz mindenütt, hát ez tényleg klassz dolog!!!

Már egyre gyakrabban elindulok egyedül, legtöbbször teljesen elfeledkezem magamról. Néha eljutok egyik helyről a másikra, de néha előbb elesek. Mindenesetre annyira tetszik, hogy csak na. Ha sikerül, akkor meg rettenetesen boldog vagyok és fülig ér a szám. :-)
Ja, és a legfontosabb!!! Két napja újra szeretek fürdeni. Hurrá-hurrá, ilyen a régi Levi! :-)

szerda, április 02, 2008

Hát nem ment...

Tegnap este óriási izgalommal várta az egész család, hogy megengedjük a hőn áhított fürdővizemet és egy hatalmas pancsolással ünnepeljük meg, hogy végre meggyógyultam. Sajnos csalódást kellett okoznom mindenkinek, mert egyáltalán nem voltam hajlandó bemenni a fürdőkádba, úgy ordítottam, mintha öltek volna. Apa és Anya már mindent kipróbáltak, játékok, labdázás, vízbe állítást, lábbal pancsizás, szóval minden, amit csak el tudtok képzelni, de én menekültem és sírtam, hogy ki szeretnék jönni. Szóval most nem tudják, hogy a kádtól van félelmem vagy a víztől, de azt senki nem gondolta volna, hogy két hét kihagyás ezt fogja eredményezni. A ma estét már nem várják annyira, mert azért természetesen meg fogjuk próbálni, de garanciát nem vállalok semmire...

Ja, és ma reggelre megint taknyos lettem. :-(

kedd, április 01, 2008

Meggyógyultam! :-)

A legfontosabb dologról meg nem írtam. Ma voltunk utoljára a kórházban és hivatalosan is gyógyultnak nyilvánítottak. :-)
A sebeim leestek, már csak a piros foltok maradtak, amik a doktorbácsi szerint olyan rózsaszínek, mint a kismalac új bőre. Ez még jó sokáig eltart, mire helyrejön, de már szép látvány és végre mehetek este a fürdőkádba!!! :-) Ezt már nagyon várom, mert a vizes ronggyal törölgetős "macska-fürdés" már nagyon uncsi volt.
És egy fontos dolog, hátha valakinek hasznára válik. Sokan ajánlották nekünk, hogy használjunk Aloa Vera-t az égési sebekre, mert nagyon hatékony. Megjegyzem, a legtöbb ismerősünknek tényleg nagyon bejött!!! A doktorbácsi viszont ma azt mondta, hogy az az egyetlen dolog, amit nemhogy nem ajánl, hanem szigorúan tilos, mert nagyon magas az allergiás reakciójának a rizikófaktora. Nyugat-Európában már be is tiltották, nem szabad használni. Hát nem tudom, döntse el ki-ki maga, hogy hisz-e benne vagy sem, mindenesetre anya inkább nem meri használni...

Lovaglás

Most, hogy írok, csak most vettem észre, hogy már majdnem egy hete nem írtam. Valahogy fel sem tűnt, mert mindig volt valami történés. :-)
Szombaton a nagybátyám barátnőjénél voltunk ebédre meghívva, vasárnap meg keresztanyáéknál voltam. És ami a legfontosabb, hogy Alexa legnagyobb büszkeségére lovagoltam! Ő ugyan másfél éves kora óta ül lovon, én meg még egy éves sem vagyok, de mégiscsak én vagyok a férfi. Úgy lovagoltunk, hogy Vikike ült mögöttem (ő anya keresztlánya), és Alexa vezetett minket. Nagyon tetszett, de ezt szerintem a mellékelt fotó is bizonyítja.


Aztán gyakoroltam a járkálást is Patri cica kiskocsijával és sokat játszottam Kispepóval is, mert ő is ott volt.