hétfő, július 19, 2010

Hőség minden mennyiségben

Az elmúlt hetünk azzal telt, hogy szenvedtünk a hőségtől, annyira meleg volt. Enyhítésképpen folyamatosan a medencében lógtam. :) Hála az égnek a bölcsiben is van medence, nem csak itthon, úgyhogy mindenhol lehetett hűsölni. :)
Hétvégén vendégeink voltak Nyékládházáról, akiket négy éve nem láttunk. Na jó, én igazából még nem is láttam őket, mert anyáék akkor voltak utoljára náluk, amikor én még anya pocakjában voltam. Viszont sokat meséltek már róluk és örültem nekik nagyon, mert igazán jó fejek voltak. Tónival lehetett nagyokat birkózni és hancúrozni, meg ugrálni a medencében, nekem ennyi elég is. :)
Aztán tegnap este Rebusékkal szalonnát sütöttünk, ez megint egy szuper program volt, ilyet se csináltam még eddig. Segítettem tartani a tűzben, nagyon élveztem, de enni nem ettem belőle. Megengedték, hogy sokáig fenn maradjunk, így nagy futkosás és hancúrozás lett a szalonnasütésből. :)

kedd, július 13, 2010

Fényszarun

Pénteken elvittek anyáék Piri mamáékhoz a "tanyára" és életemben először ott is aludtam. Először úgy tűnt, hogy nem tetszik az ötlet és haza akartam menni, de ez kb. fél percig tartott, aztán meggondoltam magam, mert rájöttem, hogy jó kis hely az ott és sok minden lehet csinálni, úgyhogy maradtam. Sőt, a végén már haza sem akartam jönni. :)
Mama vett nekem egy kis medencét a kertbe, ott pancsoltam és ugráltam, jártam a kertet, elmentünk játszótérre, motorozni, vendégeskedni, ahol állatokat láttam, szóval volt sok jó élmény. Azt hiszem, máskor is elmegyek. :)))


Vasárnap mamáék hoztak haza autóval, kicsit megünnepeltük anya szülinapját velük. Bár én még a bölcsiben csütörtökön csináltam neki ajándékot Julcsival és este, amikor hazajött elénekeltem neki végig a "Boldog szülinapot" dalt és odaadtam az ajándékot. Annyira boldog voltam és úgy örültem, mintha az én szülinapom lett volna. :)

Aztán vasárnap este átjöttek Rebusék a szomszédból, együtt néztük meg a VB döntőt. Ez részünkről abból állt, hogy anya telefonján hallgattuk a VB zenét és énekeltünk, táncoltunk a csajokkal, aztán meg rohangáltunk ki az udvarra, aztán be a szobába és ez így ment órákon keresztül... Jó muri volt, nem kellett lefeküdnünk korán, fenn maradhattunk a meccs végéig, úgyhogy jól elfáradtunk. Anya kapott a szülinapjára kínai kívánsággömböt, ami olyan, mint egy hőlégballon. Rá kell írni a kívánságokat, aztán meg kell gyújtani alul a gyújtósát és a hőtől szépen felszáll az égbe. Vasárnap feleresztettünk egyet közösen a meccs közben és ráírtuk, hogy nyerjenek a spanyolok, meg hogy kérek egy kék autót. Azt hiszem, hamarosan jön a kék autó is, mert a spanyolok már nyertek! :)))

hétfő, július 05, 2010

Megújulva :)

Kicsit megújítottam a blogot, majd mondjátok meg, hogy tetszik-e így! :)

Szóval, megint elmaradtam az írással jó sokáig, valahogy észre sem vettem, hogy így megy az idő (vagy csak Anya dolgozik túl sokat ;-)).
Pedig történések voltak jócskán mostanában is, meg amióta nem írtam. Először is itthon voltam a betegség miatt egy hétig, múlt héten mentem újra bölcsibe. Már hiányoztak nagyon a gyerekek!


A szuper jó hír az az volt, hogy végre hazajöttek Keresztanyáék is a messzi Montenegróból és most már itthon is maradnak! :) Voltunk náluk múlt héten és sokat játszottam a csajokkal, akik már nagyon hiányoztak. Pancsoltunk sokat, őrültködtünk, jó kis nap volt.


Másnap ellátogattunk Blanka babáékhoz, őt is nagyon régen nem láttam. Közben valahogy megnőtt és már érti azt is, amit beszélek hozzá, sőt néha ő is mond néhány szót. Így sokkal szórakoztatóbb volt vele játszani, mint egy éve. :) Elmentünk fagyizóba is náluk, rengeteget rohangáltunk, kergetőztünk és én egy igazi gavallér módjára, szedtem neki virágot. Sőt, amikor eltört neki a virágja, akkor elkértem anyától, amit neki szedtem, hogy Blankának legyen. :) Anya azt mondta, ha ilyen maradok, a csajok imádni fognak. :)))


Most hétvégén itthon voltunk, pihizgettünk és végre itt volt a jó idő, úgyhogy bölcsi után állandóan pancsoltunk apával. Hétvégén meg ki sem lehetett szedni a medencéből, állandóan csak vízben lennék. Anyáék azt mondják, hogy van érzékem az úszáshoz, mert senki nem tanítja, mit kell csinálni és mégis megy. Karúszó nélkül is tudok már tempózgatni, most épp a hátúszás rejtelmeit fedeztem fel teljesen egyedül és rettenetesen élvezem. :)


Tegnap ellátogattunk Zalánékhoz, ő a bölcsiből a barátom, vagy ahogy én mondom, a legjobb barátom. :) Jó volt náluk nagyon. Hála az égnek, ott is lehetett pancsolni, úgyhogy minden a legnagyobb rendben volt! :) Úgy tűnt, Zalánnal egy csoportba fogunk járni oviba is, de aztán az értesítő levélben azt írták, hogy külön csoportba tettek minket. Anya és a Zalán anyukája nem voltak túl boldogok, de nem adták fel és újra próbálkoznak az óvodában, hátha... Ma azt mondták, augusztusban térjünk vissza rá, még semmi sincs veszve. Ahogy a felnőttek szokták mondani "a remény hal meg utoljára". Na ez is egy olyan, amiről nem tudom, mit jelent. :)))