szombat, augusztus 30, 2008

A kis Schumi

Rászoktam az autóvezetésre. :-) Egyre jobban izgat ez a téma. Anya be szokott engedni az ölébe és olyankor veszettül tekergetem a kormányt (már amennyire bírom álló helyzetben...). Néha nyomkodom a műszerfalon a gombokat, megigazítom a kulcsot, becsukom az ajtót, belenézek a tükörbe, szóval csupa olyan dolgot művelek, amit látok anyától vagy apától, hogy ők hogyan csinálják. A rádióból szól a zene, nagyon vagány. Azt nehezen viselem, ha anya is otthagyja a kezét a kormányon, mert jobban szeretem egyedül intézni ezt, végülis nekik se segít soha senki. :-)

péntek, augusztus 29, 2008

Dumagép

Nagyon rászoktam a dumálásra. Azt tudjátok, hogy eddig is azt a kategóriát erősítettem, amelyiknek be nem áll a szája, de most már utánozom is a szavakat, azaz beszélek magyarul :-).
Apa legnagyobb örömére, aki eddig attól félt, hogy kínaiul fogok megszólalni, mert az eddigi beszédem inkább hasonlított arra, mint a magyarra. :-)
Na szóval, kezdem mondani a szavakat, már jó sokat tudok és ha mondanak valami újat, akkor próbálom utánuk mondani. Ez néha még kimerül abban, hogy az első szótagot mondom, de van amikor az egész szót sikerül akár elsőre. Ja, és már mondatot is mondtam, megvolt az első összefüggő mondatom tegnap reggel!!! Felébredtem, azonnal felpattantam (Rugóláb Jani kutyafüle hozzám képest), majd meláttam, hogy apa nincs ott anya mellett az ágyban és így szóltam anyához: Apa elment. :-))))

szerda, augusztus 27, 2008

Olimpikonunk

És tegnap hazaérkezett, megjött végre ez a nagydarab, csupaszív ember, akire olyan nagyon büszkék vagyunk és akit olyan jó volt ennyire boldognak látni. :-) Kapott megint egy meglepi partit és nem sejtett semmit, úgyhogy voltunk rengetegen, akik mind-mind gratulálni akartunk neki és megköszönni, hogy ilyen sok örömet és boldogságot szerzett nekünk. Welcome home Keresztapa! :-)

Ma meg mamáék felugrottak egy napra a ranch-ről, úgyhogy délután megyünk sétálni a parkba, meg játszótérre és megnézzük kicsit a vadasparkot is. Kimenős napom van, majd holnap írok. :-)

vasárnap, augusztus 24, 2008

Igen, igen, igen!!!

Megcsinálták harmadszorra is! Ezek a fiúk csodálatosan szépen játszottak és harmadszorra is zsinórban olimpiai bajnokok!!!! :-) Gratulálunk Keresztapa!!!
Ma Keresztanyával és sok-sok baráttal együtt szurkoltuk végig a meccset, és a végén volt nagy sírás-rívás, egymásba borulás, ölelgetés, puszilgatás, aztán megint sírás, hajrá magyarok és szép volt fiúk... szóval minden, ami kell ilyenkor.
Most büszke vagyok nagyon-nagyon és boldog határtalanul, hogy sikerült nekik és sikerült nekünk! :-)

szombat, augusztus 23, 2008

Vendégségben

Ma voltunk barátainknál "háztűznézőben" megnézni az új lakásukat, ahol tudtam sokat szaladgálni, játszani a fiúkkal, enni egy kicsit a faszénből és tiszta feketének lenni, felmászni és lemászni, összekarcolni a térdeimet, felsérteni a karomat, monoklit szerezni a szemem alá. Persze ez mind mit sem számít, mert szuper jól éreztem magamat. :-)
Hazafelé beugrottunk még anya unokatestvéréékhez is, ott is volt jó néhány rokon, dumálgattunk kicsit, produkáltam magam mindenkinek, aztán hulla fáradtan haza és fürdés után rögtön elalvás.
Holnap korán kelés és ezerrel szurkolás. 9:40-től izgulunk, szorítunk, ordítunk és sírunk, reméljük az örömtől. Hajrá fiúk, három a magyar igazság! :-)

csütörtök, augusztus 21, 2008

Ne haragudjatok, hogy mostanában ritkábban írok, de olimpiai lázban égek és semmire nincs időm így. :) Ja ésvoltun k két napig Szadán megint, "nyaraltunk" Keresztanyánál. Képzeljétek el, már nagyon ügyesen úszok, és alig lehet kiszedni a vízből. Megyek víz alá, szépen becsukom a számat, lábtempózok sokat, és be merek egyedül is mászni és ugrani a medencébe (valaki azért benn vár rám, nem teljesen egyedül! :).
Szóval voltak megint pancsi hegyek és szuper jól éreztem magam.
Csak ma egy kicsit szomorú vagyok, mert a vízilabdás lányok sajnos elvesztették a bronzmeccset és a kézilabdás lányok se jutottak a döntőbe. Nagyon reméljük, hogy holnap boldogabb napunk lesz. :)

vasárnap, augusztus 17, 2008

Alvás

Tegnap Ica mamánál voltunk névnapozni, volt egy kis családi összejövetel. Odafelé a kocsiban elaludtam kb. negyed órára és persze érkezéskor felébredtem. Ott meg egyáltalán nem volt időm aludni, mert játszani kellett a nagybátyámmal, meg ilyesmi, szóval tényleg elfoglalt voltam. Az egésznek az lett a következménye, hogy hazafelé 3/4 6-kor elaludtam a kocsiban és sikerült annyira beájulnom, hogy reggel 3/4 8-ig aludtam. :-) Anyáék meg nem mertek este lefeküdni, mert folyamatosan azt várták, hogy mindjárt ébredek, de persze nem ébredtem. Valamikor hajnalban sikerült leráncigálni rólam a farmert (abban aludtam addig!!!). Így viszont jó kedvvel, kipihenten ébredtem. Aztán napközben is aludtam 2,5 órát. Azt hiszem, nem lehet rám panasz... :-)

csütörtök, augusztus 14, 2008

Csúszda

Ma megtanultam fejest ugrani csúszdáról a medencébe. Eddig nem igazán izgatott a csúszda, bár néha lecsúsztam róla, sok jót nem láttam benne. Aztán ma jött a megvilágosodás, hogy milyen mókás dolgokra lehet ezt használni! :-) Most megy az ugrálás folyamatosan és legtöbbször víz alá érkezem. Eddig víz alatt nem igazán úsztam, de most ez is nagyon tetszik. Ügyesen becsukom a számat, lábtempózok és felemelem a fejem a vízből, mintha tanítottak volna úszni, pedig a babaúszás kimaradt az életemből... Anyáék most épp azt fontolgatták, hogy télen is el kellene vinni engem úszodába, mert hihetetlen vízfüggő vagyok. Imádom, ennél jobb szórakozás nincs is! :-)
Eddig a medencében úszkálás is úgy ment, hogy valaki folyamatosan fogott, de most olyan bátor vagyok, hogy simán nekiindulok egyedül és ha véletlenül süllyedek, akkor ügyesen egyedül ki tudok jönni a víz alól. Nem is igénylem, hogy segítsenek, pedig eddig mindig kellett valaki mellém. Anyáék persze most se hagynak egyedül, amit nem is értek, mert mutogatom nekik, mennyire ügyes vagyok egyedül is, de egyelőre még nem bíznak bennem. :-)

szerda, augusztus 13, 2008

Szada

Most két napig Szadán voltunk és a változatosság kedvéért megint szuperül éreztük magunkat. Ott voltak Kispepóék is. Volt egész nap szaladgálás, fürdőzés, mert gyönyörű időnk is volt. Annyira jó ott lenni, hogy az embernek olyan érzése van, mintha nyaralna , szóval lehet élvezni nagyon is. A gyerekek két-három korosztályban, anya szerint édesek, ahogy együtt jönnek-mennek. Alexa, mint a legnagyobb, terelgeti a kicsiket, lovagoltatja a nagyobb lányokat, a kicsik meg jönnek-mennek, tologatnak, mászkálnak, pancsolnak, rendezkednek, stb. Az anyák meg felváltva rohangálnak a gyerekek után. Az egész nagyon vicces és happy, aztán estére úgy elfárad mindenki, mintha két napos gyalogtúrán lettünk volna. Azért jövő héten újra megyünk, mert ezt azért egész jól ki lehet bírni! :-)

hétfő, augusztus 11, 2008

Esküvő

Szombaton voltam életem első esküvőjén és meg kell mondjam, eléggé tetszett a dolog. :) A szertartást mondjuk átaludtam, de a végére felébredtem. Kicsit meg is tapogattam a koszorús lányokat, mert tetszett a ruhájuk.

Kisebb fennakadások és eltévedések után nagy nehezen megtaláltuk a vacsi helyszínét, ahol kezdődött a buli. Megismerkedtem egy csomó rokonnal, akiket még nem láttam. Itt is megállás nélkül csak futkostam, azt hiszem, én táncoltam a legtöbbet egész éjjel. Volt, hogy csak nekem zenélt a zenekar. Én meg a terem közepén magamban roptam és szuper jól éreztem magam. :) Aztán fél tizenegy felé elaludtam, úgyhogy utána sajna haza is jöttünk.

péntek, augusztus 08, 2008

Olimpia


Ma kezdődött el az Olimpia, úgyhogy éjjel-nappal ezt fogjuk nézni és nagyon-nagyon szurkolunk Keresztapának!!!! Csodálatos és látványos volt a megnyitó, reméljük, sok éremmel jönnek haza a mieink. Hajrá Magyarok, hajrá Keresztapa! :-)))

Ma meg tegnap papás-mamás napom volt, mert itthon voltak a nagyszülők és sokat voltam velük. Alexa meg anya sulikezdési vásárlási lázban égtek egész nap, és félig megkaptuk az új őszi ruha kollekciónkat. Tudjátok, én egy hiú pasi vagyok és imádok öltözködni. :)

csütörtök, augusztus 07, 2008

A "Család"

Tegnap itt voltak apa és anya barátai, a "család" tagjai, bár nem teljes létszámban. Régen jöttünk már így össze és jó volt őket újra látni. Hoztak tortát, amit jól meg is ettünk. :) Jó kis eseménydús buli lett belőle, de jól éreztük magunkat nagyon!
Az ügyvédem - merthogy nekem az is van!!! - azt mondta, az volt a nap legviccesebb jelenete, amikor anya azt mondta nekem, hogy vegyem le a zoknimat és én ezt úgy próbáltam meg végrehajtani, hogy állva elkezdtem lehúzogatni a lábfejemről a zoknit. A zokni persze meg sem moccant, de azért én küzdöttem hősiesen. :)

kedd, augusztus 05, 2008

Itthon

Amióta hazajöttünk, nem sok minden történt, nem volt miről mesélni. :)
Nagyjából visszaállt a régi rend, újra csak egyszer alszom egy nap, mint azelőtt, mielőtt elmentünk. Mert persze kinn kétszer is belefért egy napba, az esti séta előtt kellett pihenni. :)
Hétvége mosással telt, lakás rendbe rakással, ilyesmi. A nyaralás alatt megszoktam, hogy sokat mentünk és ott is állandóan csak a csavargás járt a fejemben. Ha azt mondom "tátá", az azt jelenti, hogy valahová menni akarok. Ilyenkor viszem a cipőmet, vagy apának az övét, vagy anyának, hogy vegyék észre, én menni akarok. Amióta hazajöttünk szűkebb lett a tér, itt is állandóan csak mennék. Van, amikor ki kell mennünk a boltba, vagy valahová, mert ütögetem a bejárati ajtót és kiabálom, hogy tátá. :)
Ma keresztanyáéknál voltunk, szuperül éreztük magunkat megint. Sajnos valami hasmenős vírust viszont összeszedtünk, remélem, ebből hamar kilábalunk.

szombat, augusztus 02, 2008

Lignano

Megjöttem a nyaralásból! :-) Ez egy egy kicsit jó hír is, meg nem is. Egyrészt mert jó újra itthon lenni, másrészt meg hiányzik minden, ami ott volt, főleg az a NAGY PANCSI :-).
A nyaralás szuperül sikerült, nagyon jól éreztük magunkat és persze irtó hamar eltelt, de ez már csak így van a jó nyaralásokkal...
Az utazással nem volt semmi gond, odafelé is és visszafelé is átaludtam az utat, úgyhogy anyáék büszkék voltak rám nagyon. Kinn sem volt velem semmi gond, jó fiú voltam, élveztem mindent, amit csináltunk.
A többit inkább képekben mesélem el, az úgyis beszédesebb! Némelyiket csak 16 éven felüli olvasóim nézzék meg! :-) A képek alapján ki-ki döntse el maga, vajon jól éreztem-e magam. :-)

A parton rengeteget futkároztam, a homokos part minden gyerek álma. Rengeteget futkároztam a tengerben, megküzdöttem a hullámokkal, saraztam, mint a többi gyerek, fetrengtem a vízben és a sárban, úsztam sokat, szeltem a habokat. :-)





Esténként lementünk a sétáló utcába, ahol állandóan hömpölygött a tömeg és néha olyan érzése volt az embernek, mintha valami babakocsi kiállításon lenne, mert annyi gyerekes ember volt arra, hogy szinte nem volt olyan, akinél ne lett volna gyerek. Én persze ezt nagyon élveztem, mert mindig mindenhol mindenkivel összebarátkoztam, leszólítottam őket, rájuk mosolyogtam, ők meg imádták! :-) A hömpölygés és tömeg meg egyenesen felturbózott, mert megállás nélkül szaladgáltam, betértem minden üzletbe, amelyik tetszett (én választottam!!!), végiglapozgattam a ruhákat, megnéztem az árcímkéket, aztán mentem tovább a következő üzletbe. Mondjuk esténként apa eléggé elfáradt attól, hogy folyamatosan utánam rohangál, de nem értem, mert én többet mentem, mint ő és sose fáradtam el!



Néha meg is pihentem azért...



A parti büfében én voltam a sztár, ha megszólalt a zene, azonnal táncolni kezdtem és ez mindenkinek roppant módon tetszett :-)



A homokozás gőzerővel ment minden nap, néha bele is temetkeztem (szó szerint!).



Esténként az éttermekben tömtem a sült krumplit ezerrel, mintha csak ez lett volna az egyetlen jó kaja a világon, ugyanis ettől eltekintve egész héten kritikán aluli volt az étkezésem. Alig ettem napközben, de jó sokat ittam helyette.



Voltunk hajókiránduláson Velencében, ahol történt egy kis baleset, ugyanis az utazás elején sikerült elhagynunk az alvókámat, amiből történetesen akkor csak egy volt nálunk és köztudottan anélkül képtelen vagyok aludni. Ebből persze lett egy kis hiszti a hajón, de amíg nem voltam álmos, rengeteget buliztam ott is. Összeismerkedtem egy csomó gyerekkel, megszereltem a hajót, néztem a hullámokat, élveztem a szelet, szóval ez is jó móka volt. Velencében pedig átaludtam a városnézést (ezért anyáék roppant hálásak voltak), aztán, amikor felkeltem, mentünk másik vízitaxival megnézni a Grand Canalt. Újabb hajó, újabb móka, ez is nagyon tetszett. A hajókon egyébként rengeteget bohóckodtam és a fél hajó már név szerint ismert, ezen persze a család jókat mulatott.





Anyáék legnagyobb "örömére" megtanultam nyalókát enni.



És már azt is meg tudom mutatni, hogy milyen erős vagyok, vigyázzatok ám! :-)



És persze egy nagyon fontos dolog. Rengeteget csajoztam! Voltak német lányok is, voltak olaszok is, az egyiket még sétálni is elvittem. Nyelvi nehézségek nem voltak. Mindegy volt, milyen nyelven mondták, mit csináljak, én megértettem és csináltam. De ők is, amit én mondtam. A csajok odavoltak tőlem ;-).



Azért azt ti is láthatjátok, hogy volt dolgom rengeteg, úgyhogy amikor hazaértünk, kellőképpen el is fáradtam és azóta is csak álmodozom arról a csodaszép egy hétről, amit a tenger mellett töltöttünk! Remélem, jövőre is megyünk! :-)