vasárnap, október 10, 2010

Szülinap

Ma megünnepeltük Ica mama szülinapját és Rencsi névnapját!
Jó volt együtt lenni. :) Lepakoltam minden autót, ami még régen Öcsié volt és ott maradt a mamánál, aztán párnavárat építettem, amihez senki nem nyúlhatott, majd megmutattam a családnak a számítástechnikai tudásomat, amitől kicsit elhűlt mindenki. A számítógépet bekapcsolom egyedül, elindítom az internetet és megkeresem a kedvenc -Thomasos - oldalamat (otthon van hozzá ikon). Ott böngészek összevissza, mindent tudok, hogy hol lehet megtalálni. Pl. színezek, memória kártyázok, akadályversenyezek a vonatokkal, videókat nézek, vagy átbarangolok más mesés oldalakra. :) Anyáék kivannak teljesen, hogy hol tart a mai fiatalság és a világ... :)
A szülinapozás jól sikerült, ezúton is boldog születésnapot Ica mama és boldog névnapot Rencsi!!! :)

Vonattisztító

Alexa valamelyik nap tisztogatta a lovas felszereléseit, mire én elkezdtem apának nyafogni, hogy én is szeretnék olyat, amivel a vonataimat le tudom tisztítani. Apa megígérte, hogy vesz nekem, aztán anyának kellett beszereznie azt, amiről fogalma sem volt, hogy hogy néz ki, csak annyit tudott, hogy kéknek kell lennie. Úgy gondolta, az lesz a legegyszerűbb, ha velem együtt veszi meg. Bementünk a boltba, ahol anya észrevett egy kék körömkefét és ujjongva szólt nekem, hogy "Levi, itt van vonattisztító!" Én odamentem, aztán lesújtó pillantással csak ennyit szóltam: "Anya, ez egy KÖZÖNSÉGES SÚROLÓKEFE!!!" :))
Anya padlót fogott, hogy mennyire igazam van, majd rájött, hogy ez nem lesz egy egyszerű vállalkozás. Aztán eszébe jutott, hogy menjünk be a Decathlonba, ott van lovas részleg, hátha látok ott olyasmit, ami Alexának is van. És csodák csodájára találtunk igazi vonattisztítót! Ami mellesleg egy patakaparó kefe, de ezt nem tudom, miért mondják, mert szerintem vonattisztító a javából! A lényeg, hogy a problémát kipipálhattuk! :)

Lányt hoztam a házhoz... :)

Múlt héten hétvégén pénteken nagy volt az izgalom, mert Jázminnal kibuliztuk a szülőknél, hogy itt aludhasson nálunk. Julcsi elengedte, én meg hihetetlen boldog voltam. Megkaptuk a nappaliban a nagy ágyat, este csináltunk egy izgalmas pizsamapartit, párnacsatát, miegymás. Átjöttek Rebusék is Fruzsival, meg egy kicsit Zsombi is itt maradt, amíg Julcsiék bevásároltak, úgyhogy volt nagy hangzavar és felfordulás. Alapvetően mindenki élvezte, azért én néha behisztiztem, egy kicsit sok volt. Estére viszont jól elfáradtunk, apa olvasott nekünk mesét, meg nézhettünk dvd-t is, de természetesen jó sokáig fenn voltunk, mert nem sok időnk volt az alvásra. A kádban festettünk is, vonatoztunk, hancúroztunk jó sokat. Reggel, amikor felébredtünk, suttogva vihorásztunk, mert azt hittük, a többiek még alszanak. Anya szerint irtó édesek voltunk. :)
Jázminnal nagyon szeretek játszani és nagyon örültem, hogy itt volt. Remélem, hogy máskor is eljöhet!

Első napok az oviban

Folyamatos betegeskedések közben elkezdtük az ovit. Az első tapasztalatok nem voltak túl biztatóak, mert nem igazán éreztem jól magam. Nem tetszett a hely, nem játszottak velem a gyerekek és az egyik óvónéni egyáltalán nem szimpatikus.
Egy kicsit azóta normalizálódott a helyzet, már volt olyan nap, hogy nem sírtam. :) Anyának ez azért nagyon fura, mert a bölcsiben alig volt beszoktatás, rögtön imádtam az egészet, idegen gyerekekkel is azonnal barátkozom, most meg valahogy nem ment a dolog túl könnyen. Anya persze reméli, hogy kicsit jobb lesz és végül megszokom majd, de egyelőre még minden nagyon fura. Nagyon kevés velem korú gyerek van, mert itt csak vegyes csoportok vannak, de sajnos nem volt más választási lehetőség. Zalán barátom csak novemberben kezd, addig még ki kell tartanom és reméljük, szerzek addigra új barátokat is az új csoportomból. Csibe csoportba járok és ugyanaz lett a jelem, mint a bölcsiben volt, a kisautó.
Azért a bölcsi nagyon hiányzik... Volt olyan nap, hogy az ovi előtt virágot szedtem, aztán megkértem anyát, hogy menjünk be Julcsihoz, mert neki szedtem. Hazafelé megálltunk, odaadtam a virágot Julcsinak, játszottam a gyerekekkel, megebédeltem velük, aztán mentünk haza. A héten még egyszer voltam a bölcsiben, mert Julcsi szólt, hogy menjünk át délután, mert ott lesznek a barátaim és legalább tudnánk játszani egy jót. Hát az is szuper élmény volt, jó volt velük lenni újra együtt.