Még mindig karácsony

Nálunk még nem ért véget a karácsony és ez annyira jóóóóóó!
Ami eddig történt...
Először is szenteste napjára virradóra elöntött a takonykór, ezt adtam karácsonyra a családnak. :)
Délelőtt elmentünk a papával motorozni és mire hazajöttem, itt volt egy gyönyörű karácsonyfa a nappalinkban! Először féltem tőle és úgy kapaszkodtam anyába, mintha az életem függene tőle, miközben azt hajtogattam, hogy "nem bánt, nem bánt", aztán megszoktam. Azóta néha csak odaülök elé, és csak annyit mondok, hogy szép és tetszik. :)
Este elmentünk Ica mamához, kaptam egy csomó ajándékot. Utána hazajöttünk és tele volt a fa alja mindenféle csomagokkal, ajándékkal, azt sem tudtam, mihez nyúljak, kinek segítsek bontani, melyik papírt tépjem szét, vagy melyik játékkal játszak. A bőség zavara hamar elért... Este még sokat játszottunk és én csupa boldogság voltam egész nap! :)
Másnap voltunk Piri mamánál, meg Irén mamáéknál. És aznap jött a csúcsajándék, egy igazi, jó nagy kukásautó!!!! Húúúúh, ha már láttatok gyönyörű darabot, még aludni is vele feküdtem le és anyáék ágyába is bevittem, hátha ott aludhat az éjjel, de végül nem engedték. :(
Tegnap elmentünk Alexa keresztszüleihez, ma meg az én keresztszüleim jöttek hozzánk és ez a két nap is csak ajándékokkal és rengeteg hancúrozással telt. Keresztapáéknak nagyon örültem, főleg a két hercegnőnek, akik már nagyon hiányoztak nekem. :)

És képzeljétek, a legjobb az az egészben, hogy bárhová mentünk, mindenkinél volt karácsonyfa, pedig eddig sehol sem volt. A Jézuska pedig mindenhová hozott ajándékot. Nem tudom, honnan tudhatta, hogy hová fogunk menni, és hogy volt ideje ennyi mindenre, de úgy látszik, okos és ügyes lehet, ha ennyi mindenre oda tudott figyelni. :) Azt hiszem, imádom ezt a karácsony dolgot!!!

Holnap Kispepóékhoz megyünk, aztán hétfőn meg mi megyünk Keresztanyáékhoz, szóval nincs megállás, rengeteg még a dolgunk, mielőtt véget érne az év! :)

Boldog karácsonyt

... és sok-sok szép ajándékot kívánok minden kedves Olvasómnak! :)

Beszélek

Egyre szebben beszélek. Már mondok egész mondatokat (több szavasat, nem tőmondatot), és elkezdtem ragozni a szavakat, sőt használom a múlt időt is. Ezt így hirtelen mind egyszerre kezdtem el csinálni, és anyáék rettenetesen büszkék rám, amikor egyszer csak másképp mondom az eddig megszokott dolgokat. Pl. "anya csinál kifli", vagy "kérsz kifli" az most úgy hangzik, hogy "add ide a kiflit, anya". A ragokat egészen jól kezelem, tudom, mikor melyiket kell használni, sőt felszólító módban is beszélek, ha épp arra van szükség. :) Ez nagy fejlődés az eddigiekhez képest, és nekem is nagyon tetszik, úgyhogy többnyire be sem áll a szám... :)

Sztár lett a mamám

Képzeljétek, Ica mama szerepel egy igazi filmben. Na jó, csak háromszor pár másodpercre látható, de még egy igazi mondatot is kapott! :)
A család ma elment moziba, elvitték Ica mamát is, hogy megnézzék, végül a vágott verzióban is látható-e. És ott volt! Anyáék azt mondták, nagyon vicces volt, és majd megmutatják nekem is, mert sajnos moziba én nem mehettem velük. Az igazság az, hogy a héten már volt a mama az egyik napi sorozatban, szintén pár másodpercig, és azt én is láttam. Nagyon fura volt, hogy ott van a tévében, és itt ugráltam örömömben végig. Hát remélem, majd a filmet is megnézhetem.

Holnap 2 napos nagytakarítás, karácsonyi készülődés kezdődik, én napközben mamánál és papánál leszek. Valamiért nem akarják, hogy segítsek, pedig imádom tologatni a partvist, meg törölgetni a port. Na mindegy, ők tudják, én majd randalírozok a nagyszülőknél addig. :)

Nem Télapó - nem, nem!

Hogy hiszek-e a Télapóban? Hmm....
Az úgy kezdődött (mint már meséltem), hogy elmentünk anyával és apával bevásárolni, ahol egy nagyon kedves Télapóval találkoztunk és kaptam tőle szaloncukrot. Teljesen odavoltam, meg vissza, egész nap csak róla beszéltem. Aztán másnap reggel, mikor felkeltünk, ott voltak a piros csizmácskáink alatt az ajándékok, és kaptam egy gyönyörű piros buszt is tőle, szóval elkezdtem egyre jobban szeretni ezt a Télapót.

Utána délután, amikor itt volt Alexa barátnője is, elmentünk a csajokkal az egyik plaza-ba csavarogni. És akkor történt a baj.... Itt is találkoztam egy Télapóval, ő viszont egyáltalán nem tetszett nekem.

Kedves volt, meg minden, anya nem értette, mi lehet a bajom vele, csak egyszerűen nem jött be. Hiába adott szaloncukrot, kiabáltam anyának, hogy nem-nem, vegye el tőlem a cukrot, mert nem kell ettől a Télapótól semmi. Utána bármit mondtak a Télapóról, megtagadtam a létezését. Mindig csak annyi volt a válaszom, hogy NEM-TÉLAPÓ, NEM-NEM.

És hogy mi a helyzet azóta? Azt hiszem, kicsit félek tőle. Amikor rosszalkodom, akkor anyáék azt mondják, hogy a Télapó vissza is jöhet és el is viheti a játékokat, amiket hozott. Sőt, nem szereti állítólag a rossz gyerekeket, és ilyenkor fel kell őt hívni és szólni neki, hogy jöjjön vissza a játékokért. Ha rosszalkodom, és felemelik a telefont, rögtön vigyázba vágom magam és azt mondom, hogy NEM-TÉLAPÓ, NEM-NEM. Szóval, azt hiszem, megtanultam tisztelni az öregurat és jobb, ha nem akasztjuk össze a bajszunkat és jól viselkedem.
A másik vicces, hogy amikor ősz hajú embert látok szakállal és szemüveggel, piros ruha nélkül, akkor is azt mondom, hogy TÉLAPÓ.

Mostanában meg valami Jézuskáról beszélnek, hogy ő is hoz ajándékot, ha jó leszek. De róla egyelőre fogalmam sincs, hogy hogy néz ki. Mindenesetre örülnék, ha igaz lenne, amiket mesélnek róla. :)))

Karácsonyi vásár

Ma elmentünk délután a Vörösmarty térre és a Váci utcába sétálni. Anyáék minden évben megejtik karácsony előtt ezt a sétát, én az idén csatlakoztam először a családhoz. Azt mondom, mindenki menjen el, akinek lehetősége van rá, mert gyönyörű szép az egész forgatag. Rengeteg ember, minden nagyon fényes, csillog-villog, hallgatod a zenét, ahogy az indiánok játszanak, vagy éppen egy művész az üvegpoharain. Mindenhol kürtős kalács, kenyér lángos, sült kolbász és forralt bor illatát érzed. Hmmm..... tényleg nagyon szuper volt az egész.
Aztán anya beígért Alexának egy kürtős kalácsot, amire "saccperkábé" 2 órát kellett volna várni. Ekkor jött az alku: várunk, vagy megyünk a Mc-ibe. Szerintetek ki nyert? :))) Jól teletömtem magam sült krumplival, egyszerűen imádom!



És íme néhány fotó a városról. Ugye, milyen szép?

Leválás

Anya azt mondja, ez az a dolog, amikor egy csecsemő leválik az anyukájáról, amikor már önálló emberként működik tovább és nem anya egy "darabja", ha értitek, mire gondolok. Ezt az időszakot az okos szakemberek különböző időpontokra teszik, de a leggyakoribb vélemény szerint 1 éves kor körül következik be, és általában tovább tart azoknál, akik sokáig szopiztak.
Háááát, én már a 20. hónapomat taposom, és sajnos nem is szopiztam sokáig, de valahogy még mindig nem sikerült ez a leválás anyáról. :) Ez sok mindenben megnyilvánul, pl. sokszor igénylem, hogy feküdjek anya karjában, vagy mellette az ágyban, és ilyenkor pont úgy tudom befészkelni magam, mint a magzat az anyaméhben. :)
Természetesen van egy különleges kapocs anya és babája között, ami sosem múlik el, és anya azt mondja, ez az, ami miatt különlegesen szép dolog anyának lenni. Ezt persze én nem tudhatom, de biztosan igaza van. A lényeg, hogy nekem jó így. :)

Mamáéknál

Ma mamánál és papánál leszek, mert anyának mennie kell Alexáért, meg vasalós napot akar tartani. Valamiért nagyon utálja ezt a dolgot, talán majd később megértem, miért...
Tegnap hazajött apa és nagyon boldog voltam, úgy örültem neki! Este már vele volt a pancsi, meg jó sokáig nem akartam aludni, mert csak a játékon járt az eszem, pedig apa hulla volt teljesen... Ez mondjuk engem annyira nem érdekelt. :)
Beszéltünk keresztanyáékkal is, karácsonyra itthon lesznek, jó lesz őket látni újra.
Már ennyi, majd jövök!

Várunk

Várakozó állásponton vagyunk, mert apát várjuk haza nagyon! :) Elment a mamáékkal disznótorozni még pénteken és ma jön haza. Nagyon furcsa volt, hogy nem volt itthon. Az meg végképp furcsa volt, hogy nem ő fürdetett esténként. Kicsit azért jó is volt, mert fürödhettem Alexával, ami ritkán szokott előfordulni. Ő fürdetett, ugyanis anya nem fért hozzá a fürdőszobához, mert kb. fél perc alatt elúsztattunk mindent. Jó móka volt, hogy összevissza csapkodtuk a vizet és sikongattunk hozzá nagyokat. :)

Tegnap itt volt Alexa barátnője, Nóri is, akit nagyon szeretek. Elmentünk a csajokkal vásárolgatni, lovas áruházba is, szóval volt csavargás. Aztán délután jött az ügyvédem, Kájli néni és vele is jó sokat hancúroztam. Aktívan telt a nap. Ma megint Alexával bohóckodás van programon, amíg anya főz. Aztán ebéd körül már apa is itt lesz! Hurrá! :)

Télapó

Képzeljétek, ma találkoztam az áruházban a Télapóval. Igaziból ott jött velem szembe és kaptam tőle szaloncukrot. Meg voltam illetődve, de amikor kérdezte, hogy jó voltam-e, persze, hogy mondtam, hogy jó. :) Aztán kaptam szaloncukrot. Utána megpróbáltunk bevásárolni, de ez nem volt egyszerű, mert anya vásárolt, én meg apával állandóan másfelé tolattam a bevásárló kocsit, mert üldözni akartam a Télapót! :)

Szóval, boldog Mikulást mindenkinek! Csizmákat ne felejtsétek el kitisztítani és az ablakba tenni, hátha nektek is hoz valamit! :)

Kemény éjjel

Az volt ma nálunk... :) Vagyis csak anyáéknak, nekem nem. Felkeltem fél négykor, aztán negyed hatig vergődtem. Azért nem voltam teljesen ébren, inkább kicsit félkómásan. Próbálkoztam a visszaalvással több-kevesebb sikerrel. Aztán úgy gondoltam, ha már nem alszanak anyáék se, akkor osztogatok nekik néhány puszit. Egyet apának, egyet anyának, egyet apának, egyet anyának.... és ez így ment jó sokáig. Én irtó jókat nevettem rajta, szerintem nekik is tetszett, de persze nem mondták, mert folyamatosan csak azt hajtogatták, hogy aludni kéne. :)
Aztán visszaaludtam és kilencig fel sem keltem. A család persze kissé kialvatlan maradt...