Az volt ma nálunk... :) Vagyis csak anyáéknak, nekem nem. Felkeltem fél négykor, aztán negyed hatig vergődtem. Azért nem voltam teljesen ébren, inkább kicsit félkómásan. Próbálkoztam a visszaalvással több-kevesebb sikerrel. Aztán úgy gondoltam, ha már nem alszanak anyáék se, akkor osztogatok nekik néhány puszit. Egyet apának, egyet anyának, egyet apának, egyet anyának.... és ez így ment jó sokáig. Én irtó jókat nevettem rajta, szerintem nekik is tetszett, de persze nem mondták, mert folyamatosan csak azt hajtogatták, hogy aludni kéne. :)
Aztán visszaaludtam és kilencig fel sem keltem. A család persze kissé kialvatlan maradt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése