hétfő, december 31, 2007

vasárnap, december 30, 2007

Vízilabda

Ma mamánál és papánál voltam, amíg anya és apa elmentek vízilabda meccsre. Amikor hazajöttek, anya azt mondta, meg kellene tanítani nekem, hogy kell mondani, hogy "csak a Honvéd!", mert ez még fontos lehet. Persze fogalmam sincs, hogy ez mit jelent, nem is értem, de majd megkérdezem Keresztapát, mert ő biztosan tudja. :-)
Holnap lesz az év utolsó napja és szilveszteri "buli" lesz nálunk. Na jó, nem is igazán buli, de Alexa keresztszülei jönnek át hozzánk. Kíváncsi vagyok, mit jelent ez a szilveszterezés dolog, majd meglátjuk!
Addig is mindenkinek nagyon boldog új évet kívánok, remélem, jövőre veletek ugyanitt! :-)

Nátha

Ma éjjelre megint teljesen náthás lettem, egy csomószor fenn voltam éjjel és nem hagytam aludni a családot, mert porszívózni kellett az orromat, hogy tudjak aludni és levegőt venni. Nem volt valami szórakoztató, teljesen hulla voltam, úgyhogy reggel aludtam háromnegyed tízig.
A hangulatom jó, picit talán kevesebbet eszem, de egyébként semmi bajom, csak ez a nátha nem akar múlni már harmadik hete. De így van ezzel Alexa és Anya is...

szerda, december 26, 2007

Az első karácsonyom

Megvolt az első csodaszép karácsonyom, ami rendkívül mozgalmasan telt. Tele vagyok élményekkel! :-) Először is 24-én Papa elvitt sétálni, mire hazajöttem, itt volt egy nagy fa a szobában, csupa csillogó-villogó dolgokkal. Szép volt, de nem igazán érdekelt. Aztán öltöztünk, mentünk mamához, ott kaptam egy csomó ajándékot, ez már sokkal jobban izgatott. Rengeteget játszottam, utána hazajöttünk, itthon is volt a fa alatt egy csomó ajándék. Minden játék, amit kaptam, villog és zenél hangosan, lehet nyomogatni és irtózatos ricsajt lehet vele csapni, de nekem nagyon tetszenek!!! 25-én mentünk másik mamához, ott is volt egy csomó ajándék, aztán ma meg Alexa keresztszüleinél voltunk. Én nem tudom, mi ez a nagy ajándékozási őrület, de jó dolog, annyi új dolgot kaptam, hogy egy darabig el leszek azzal, mire mindet felfedezem, hogyan is működik. Szép ez a karácsony, ilyenkor mindenki mindenkit nagyon szeret, adnak egymásnak ajéndékokat, égnek szép gyertyák, finom fenyő és sütiillat van mindenütt, kinn pedig havas a táj. Azt hiszem, sajnálni fogom, hogy csak egyszer van ilyen egy évben!

Ja, és ma felültem teljesen úgy, hogy nem támaszkodtam egy kézzel sem! :-)

vasárnap, december 23, 2007

:-)

A taknyosságom még nem mindig nem múlik, de mindegy is, mert az most jobban érdekel, hogy holnap végre karácsony!!!
Minden kedves olvasómnak nagyon vidám ünnepeket kívánok!

csütörtök, december 20, 2007

8 hónaposan

Már félig felülök egyedül, de azért az egyik kezem mindig lenn hagyom, mert egyelőre még a biztonságra törekszem.
Ma voltam hasi ultrahang kontrollon - ez is az úgynevezett koraszülöttségem miatt -, de mindent rendben találtak, többet nem kell mennem.
Tegnap 8 hónapos lettem, nagyon gyorsan megy az idő.
Ja, és már csak négyet kell aludni, hogy jöjjön végre az a Jézuska, aki állítólag hoz nekem ajándékokat, mert jó voltam. Erre kíváncsi vagyok!!!

kedd, december 18, 2007

Utánozás

Szeretem utánozni a nagyokat, ez olyan vicces dolog. Ha sóhajtanak, én is sóhajtok, ha csettintenek a nyelvükkel, akkor én is csettintek, ha felhúzzák az orrukat és kifújják a levegőt, akkor én is azt csinálom. Ha számolnak az ujjukkal, akkor mutatom én is az én kezemmel. Ha mondják, hogy DE, visszamondom én is. Anya szerint nagyon is kommunikatív gyerek vagyok, amiről persze fogalmam sincs, hogy mit jelent, de jól hangzik! :-)

vasárnap, december 16, 2007

Én és a zene

Kezdek muzikális lenni. Egyre többet hallgatunk zenét, kaptunk ajándékba "Csilingelő" lemezt, ami nagyon tetszik. Anyával jókat "bulizunk" - ő énekel, én vigyorgok - Apának és Alexának annyira nem tetszik, de már megbeszéltük Anyával, hogy majd hallgatjuk nélkülük.
Már van kedvenc számom is, ezt többször is szívesen végig hallgatom, csak olyan a dallama, hogy utána állandóan ez megy mindenkinek a fejében egész nap és nem lehet kiverni. "Erdő szélén házikó, ablakában nagyapó......" Ugye ismeritek? :-)
Egyébként az éneklést nagyon szeretem. Ha nyűgös is vagyok, és nem lehet könnyen megnyugtatni, Anya hangjára azonnal elhallgatok. Nagyon szeretem, ahogy énekel és tőle is van egy kedvencem, a "Békén szusszan a mackóhad...". Erre általában el is alszom. :-)

Vagyok! :-)

Tudom-tudom, van egy csomó elmaradásom, amiről mesélnem kéne, mert egy hét hosszú idő ám. Még nem gyógyultam meg teljesen, mert még taknyos vagyok és kicsit köhögök is, de már egyáltalán nem vészes a helyzet. Még senki nem gyógyult meg igazán, de a nehezén túl vagyunk, Alexa is mehet már suliba. :-)

Így kúráltuk magunkat, amíg itthon voltunk:


Még mindig próbálkozom a négykézláb mászással, egy-két lépés már térden is megy, de már tanulok bukfencezni is!!! :-)


Minden nap nagyokat sétáltam, Papa át szokott jönni és elvisz sétálni. Néha a mama is jön, de legtöbbször ketten vagyunk a Papával. Ilyenkor óriási nagyokat alszom, és egyre jobban élvezem, egyre többet alszom már a babakocsiban is.


Elkezdtem fogat mosni. Akinek ennyi foga van, annak már illik ezt is tudnia! :-) Van saját fogkefém és fogkrémem, és az első perctől, ahogy elkezdtük, már ügyesen kinyitottam a számat és hagytam, hogy Apa megmossa a fogaimat. Ez is tetszik nagyon! :-)


Nagyon szeretek bújócskázni. Simán úgyis szoktuk játszani, hogy le van takarva a fejem, vagy valaki elbújik és előjön egy "kukuccsal", de olyat is játszunk minden nap - és ez sokkal izgalmasabb -, hogy Apa fog a kezében, Anya mondja, bújjak el. Erre én elfordítom a fejem - mert persze így nem lát senki :-) -, aztán Anya megkérdezi, hogy "Hol a Levi?", erre én előbújok, azaz ránézek és fülig ér a szám. Ezt akármeddig képes vagyok játszani. Anya szerint nagyon okos vagyok, hogy ennyi idősen ilyesmit lehet velem játszani. Hihi, szerintem is. :-)


Aztán nem is tudom, mit meséljek még. Sokat éjszakáztam a héten, az orrdugulás rengetegszer felkeltett, keveset aludtunk. Most már esténként tovább fenn vagyok, már nem alszom el nyolckor, mint régebben, de majd a teljes gyógyulás után meglátjuk, hogy alakul. :-)

Megvettük a fenyőfát, vettünk ajándékokat a családnak, most már annyit hallok erről a karácsony dologról, hogy egyre kíváncsibb vagyok, mi lehet ez és mit fogunk csinálni!!!!!

csütörtök, december 13, 2007

Betegen

Nem tűntem ám el, csak beteg az egész család. Alexa kezdte, aztán én, utána anya, apa még tartja magát. Egyelőre mindenki teljesen hulla, tiszta nátha, köhög, fáj a torka, nem kap levegőt, szóval "tökéletes" a helyzet. Éjszaka óránként, fél óránként sírva kelés, napközben nyűgösség.
Ma már nekem picit jobb a kedvem, de nagyon köhögök. A porszívózást nehezen viselem most.
Ha meggyógyulok, írok majd többet.

péntek, december 07, 2007

Plaza boy

Így hív a családom. :-) Azt mondják, engem le lehetne tenni reggel egy plazaban és estig ellennék, annyira jól érzem magam ilyen helyeken. Tegnap megnéztük a szép, újonnan nyílt bevásárló központot, vettünk egy-két karácsonyi ajándékot, és eltöltöttünk ott egy csomó időt. Én a szokásomhoz híven élveztem az egészet nagyon, mindenkivel kommunikáltam, mindenkinek adtam egy mosolyt, és oda volt tőlem az egész plaza. Hát kell ennél több? :)
Még az se lohasztotta le a kedvem, hogy néhány helyen sokat kellett várnunk. Az egyik üzletben anya kártyával akart fizetni, majd a fizetés után észrevette a pénztáros néni, hogy kifogyott a papír a gépből. Megpróbálta kicserélni, feszegette, csapkodta, nem sikerült. Hívott segítséget, egy másik nénit, aki végigcsinálta ugyanezt, de neki sem sikerült. Ezek után kitalálták, hogy kicserélik a másik kassza gépével a kártya lehúzót. Egyesével dugdosták össze a zsinórokat, végre megvolt, de ez sem hozott megoldást, viszont lefagyasztotta az összes gépet. Csak megjegyzem, mögöttünk már kilóméteres sor, lázongó emberek.... Nagy nehezen hívtak telefonon külsős segítséget, egy harmadik nénit, aki visszakötögette az eredeti állapotba a gépeket, majd egyszerűen szólt, hogy az előző papírtekercs maradványát előbb talán ki kellett volna szedni a gépből, mert addig az új nem fér be és hiába is próbálják lecsukni a fedelét, nem fog menni. Ennyit a három néni technikai érzékéről...
Ja, Alexának vettünk egy gyönyörű szép hajpántot, amit el is hagytunk sikeresen. Szóval röviden ennyi, de azért a többi cuccot nem hagytuk el és hazahoztuk! :-)

csütörtök, december 06, 2007

Télapó!

Tegnap este megjött a Télapó! Anyáék legalábbis így neveztek valami piros ruhás, hosszú szakállú embert, aki szánkóval jön, sose látod és gyorsan el is tűnik, illetve hagy ajándékot mindenkinek, aki jó gyerek volt. Hát akkor biztos én is az lehettem, mert kaptam piros csomagokat, mindenféle szép és jóval tele. Ebből persze az izgatott a legjobban, hogy megegyem a zacskót, annyira nem érdekelt, mi van benne.
De a legszebb és legigazibb az volt, hogy Alexa a saját pénzéből vett nekem egy igazi bögrét - olyan kicsit, ami nekem való -, ez is piros és Spongya Bob van rajta. Annyira örültem neki, Alexa a pénzét még anyáékra se nagyon költi, hihihi! :-)

szerda, december 05, 2007

Bumm :-)

No comment


U.i.: Tegnap reggelre kijött a hetedik fogam alul.

hétfő, december 03, 2007

Takaró

Kaptam ma egy új takarót! Van egy takaróm, aminek mindkét oldala pamut és ez azért nagyon jó, mert hozzátapad a pizsihez úgy, mint egy hálózsák, így nem tudok kitakarózni éjszaka, max. ha megfordulok, de azt meg nem szoktam.
Szóval, anya rendelt nekem még egy ilyen takarót és ma szállították. Amikor kibontotta, megmutatta nekem is, és én annyira örültem, mintha a csillagokat hozták volna le az égről. Nagyon tetszett, elkezdtem sikongatni neki és fülig ért a szám, csupa boldogság voltam tőle. Anya meg Apa csak nevettek, hogy milyen könnyű nekem örömet szerezni... Ennek az új takarónak más a mintája, mint az előzőnek, de nagyon szép. Van rajta egy majom, felette meg egy felirat, hogy brumm... Ezt mondjuk nem értem, mert eddig úgy tudtam, hogy a macik brummognak. :-)

vasárnap, december 02, 2007

Nagytakarítottunk...

A hétvége ezzel telt. Takarítás mindkét nap, szinte egész nap. Csupa olyan dolog, amit az ember nem csinál minden nap. Én elmentem mamáékhoz, hogy ne fagyjak meg ablakmosás közben, aztán sétáltak velem a parkban és hazatoltak. Jókat aludtam, amíg a többiek húzták az igát. Ma ugyanez volt a program, Alexának meg könyörtelen készülés a történelem témazáróra, amihez látszólag egy csöpp kedve sem volt. Úgy láttam, ő is és anya is kellőképpen unták... :-)
Apának még a kertészkedés is belefért. Újra színtelen a kertünk, eltűnt az a sok szép színes virág, itt a tél. Viszont ültettünk még egy kis tulipánt, jövőre még több lesz remélhetőleg. Ezeket a csajok imádják! :-)