Pihi lesz :)

Ma Piri mamáéknál voltam napközben, mert a héten a sok rossz idő miatt nem sokat láttak, nem tudtam menni Papával sétálni, és a jövő héten meg én nem leszek itthon.
Szóval ma nagyszülős nap, aztán holnap elutazunk Sümegre néhány napra pihizni Alexa keresztszüleivel (meg Sanya, Dani :)) és csak csütörtökön este jövünk haza. Már nagyon várom, mert ott lehet majd sokat kirándulgatni, pancsizni, lovazni, mindenféle program lesz, jó levegőn leszünk, szóval nagyon várjuk!
Ha hazajöttem, természetesen jövök az élménybeszámolóval!

Blankánál

Tegnap elmentünk anya barátnőjéhez, akinek van egy Blanka babája. :) Nagyon tetszett nekem, és miután hazajöttünk, utána is sokat emlegettem.
Ő még csak fél éves, ezért sajnos sokat nem tudtunk játszani, mert ha odaadtam neki egy játékot, sosem akarta elvenni, ha ugráltam mellette, nem nagyon tetszett neki és ha odadobtam a labdát, sosem akarta visszadobni. Én ezt egyáltalán nem értettem, de anya azt mondta, egy kicsit még várnom kell erre. Pedig én mindenkivel labdázom elsőre, nem tudom, miért kellene erre várni... :)))

Móni és Feri

Ma itt volt anya unokatestvére a férjével és jó sokat játszottam velük. Úgy hívják őket, hogy Feri és Móni. Na jó, nem ez az igazi nevük igazából. Az úgy volt......

Van egy nagyon kedves baráti párunk, akiket így hívnak és akiket nagyon szeretek, nevezzük őket első párnak. Aztán van egy másik, a második, akik valahogy stílusban nagyon hasonlítanak az elsőre. Ki tudom mondani a nevüket, de valamiért jobban esik ha az első pár nevén szólítom őket, hiába szólnak rám anyáék vagy ezerszer. Hasonlítanak és őket is kedvelem, úgyhogy így maradt.
Aztán ma jöttek anya unokatestvéréék, akik szintén nagyon hasonlítanak arra a bizonyos első párra és hiába mondtam néha a saját nevüket is, azért inkább következetesen Móninak és Ferinek szólítottam őket. Nekem így jobban tetszik, bár anyát kicsit zavarja - legalábbis gondolom, mivel állandóan rám szól -, azért én nem hallgattam rá és maradtam a saját verziómnál. Az emberek meg egyébként egy idő után teljesen képesek hallgatni másik névre is, nem is gondoltam volna.... Ez egyébként roppant vicces szerintem! :)

Éjjeli bagoly

Valamikor karácsony táján jött az nátha és vele az éjjeli nem alvás, reggel sokáig fetrengés, szóval a ritmus teljes felborulása. Azelőtt kb. 9-kor feküdtem és fél 8 körül keltem reggel. Na, ez azóta végképp a múlt.
Akkor még azt hitték anyáék, csak egy kis megingás, majd csak visszaáll a rend, de nem így lett. Mostanság esténként 11 előtt nem fekszem le, de az is lehet, hogy csak fél 12-kor, reggel viszont minimum 9-ig alszom, de néha fél 10, 10-ig is. Ez hétvégén tök jó, a család is aludhat sokáig, de hétköznap, amikor Alexa sulija miatt kelés van hatkor, akkor nem túlzottan örülnek az új szokásomnak. Reménykedtek sokáig, hogy csak átmeneti a dolog, de mivel lassan egy hónapja tart, kezdenek beletörődni. Este 11-kor még úgy pörgök, mint a búgócsiga, hihetetlen mennyi energiám van és még csak kicsit sem tűnök álmosnak ilyenkor. Aztán, ha elfáradok és úgy érzem, hogy aludnom kell - de csakis akkor -, akkor szólok, hogy aludni, lefekszem, és elalszom, mint aki jól végezte aznapi dolgát. :)

Meccsnézés

Manchester meccs megy a tévében.
Levi széttárt karokkal hangosan felkiált: Melyik az a Ronaldo, anya?
Anya nevet: Na, melyik az?
Levi: Hetes.
:):):)

Aranyosak 1.

Anya szerint a koromhoz képest, és ahhoz képest, hogy fiú vagyok nagyon szépen és sokat beszélek. Nem csak ki tudok mondani dolgokat, hanem választékosan is ki tudom fejezni magam. Pl. azt, hogy valami szép, többféleképpen tudom mondani: szép, gyönyörű, csodálatos, fantasztikus, tetszik, stb.
Azon gondolkodtam, hogy nehéz arról írni, hogy ennyi idős korban hogyan tudok beszélni, mert legtöbbször nem is annak van jelentősége, mit tudok mondani, hanem ahogyan mondom.
Összegyűjtöttem nektek a család szerint jelenleg legédesebb "aranyköpéseimet", pici kis párbeszédjeinket.

Ugrálok az ágyon, miközben azt kiabálom, hogy "produkció!". Aztán fenékre esek, és azt mondom: "Nem volt ez semmi!"

Megpróbálok felmászni apa hátára, de nem sikerül, mire így szólok: "Apa, nem fér be Levi!"

Szétdobáltam a kockáimat a szobában, erre apa azt mondja: "Mi ez a kupi Levi? Ki csinálta?" Mire én: "Anya!"

Láttam Alexa képernyőjén egy földön hemperő lovat, mire így szóltam: "Eldőlt a paci!"

Elmentünk megnézni anyával azt a kamiont az utcában, amit papával szoktunk nézegetni.
Levi: Nincs a kamion.
Anya: Hol van?
Levi: Elment a bácsi külföldre.

Vízilabda meccs van a tévében.
Levi: Ott a keresztapa! Melyik az? (sapkában tök egyformák :))
Apa: Mit csinál ott keresztapa?
Levi: Fürdik.

Szeretek anyához bújni az ágyban. Ilyenkor jól befészkelem magam (anyát a falig tolom), majd így szólok: "Anya, tessék a pici baba!"

Daninál túrkálok a kukában. Dani így szól: "Levi, ne csövezzél!" Mire én: "Csöves a Dani."

Ülünk otthon a szobában, egyszer csak elkezdem felvenni a kardigánomat. Anya megkérdezi: "Hova készülsz Levi?" Mire én: "Megyek haza!"

Apát hívom a másik szobába játszani.
Levi: Apa, gyeje.
Apa: Hova menjünk.
Levi: Bunkerba. (Ez a nagy ágyban a paplan alá bújást jelenti :)).
Aztán, mielőtt apa rákérdezne, hogy tényleg? - azt mondom: Nem viccelsz. Komolyan.

Apának kiabálok, de nem válaszol. Mire még egyszer: "Apa! Szóltam!"

Papával indulok sétálni. Anya kérdezi: "Hova mész a papával?" Erre én: "Csajozni."

Hát egyelőre ennyi jutott eszembe, de majd írok még ilyeneket, ha eszembe jut. :)

Disco

Ma megünnepeltük Alexa szülinapját. Itt voltak a nagybátyámék, Ica mama, és Alexa keresztszülei. Róluk már sokat írtam, de azt még nem meséltem, hogy nekik is van két fiuk, az egyik lassan 17 éves (Sanya), a másik meg annyi mint Alexa (13), ő a Dani. Őket nagyon bírom, mert tök jó fejek, jókat lehet velük hülyülni, meg megígérték, hogy ha nagy leszek, elvisznek disco-ba. Én ennek nagyon örülök, bár fogalmam sincs, mi az a disco, de Sanya rendszeresen jár és szeret ott lenni, és azt mondták, hogy zene is van meg tánc is, szóval olyan rossz nem lehet. Asszem, elmegyek majd velük. :)
A buli jól sikerült, mindenkivel játszottam sokat. Annyira, hogy a délutáni alvásomat kicsit kitoltam, mert fél hatig nem aludtam el. Utána meg negyed nyolckor ébredtem, szóval éjfélig tuti fenn leszünk ma is....

Megkésve bár...

Mostanában kicsit elmaradtam az írással, de egyrészt semmi említésre méltó nem történt, másrészt meg tiszta rohanással teltek a napjaink. Voltunk keresztanyáéknál, én voltam mamáéknál, anyáék meg egyik csempeboltból mennek a másikba. Mostanság ezekkel vagyunk elfoglalva és ma pedig nővérkémnek van a szülinapja, szóval ezúton is boldog szülinapot neki!!! :)
Holnap jön a család és megünnepeljük a világ legszebb és legjófejebb tesójának a szülinapját. :)

Oltási könyv

Még szeptemberben valamikor anya felfedezte, hogy eltűnt az oltási könyvem. Azt gondoltuk, talán nem olyan nagy probléma ez, biztosan lehet pótolni, mint ahogy minden más hivatalos dolgot is. Kicsit csak azért izgultunk, mert jött a 18 hónapos oltás és mégis csak rögzíteni kellene valahová az oltás tényét.
Anya ezen felbúzdulva felhívta a doktornénit, hogy mi a helyzet ilyenkor. Mondta, hogy gáz van, mert neki csak felnőtt oltási könyve van, azzal mégsem tudja pótolni a miénket, de kutat, hátha.... Közben hívni kellett a védőnénit, aki az adminisztratív dolgokat kézben tartja ugyebár. Sajnos ő is azt mondta, hogy ez nem olyan egyszerű dolog, mert náluk ilyen könyv nincs, ezt csak a kórházak adják és ők is óvatosan bánnak vele, csak tényleges születéskor. Ez csodálatos, gondoltuk, ez Magyarországon előfordulhat... úgy tűnik, ezt nem sűrűn hagyják el az emberek. Na mindegy, anya jóban van a szülésznéninkkel, gondolta, majd tőle kérünk segítséget, szerezzen nekünk egy új könyvet. Aztán mire fel akartuk hívni, hívott a védőnéni, hogy hurrá, egy darabot talált egy szekrényben, ugyan régifajta, de használatlan, és szívesen nekünk adja, belerögzíti a gépből az adatokat. Itt jött a következő probléma. "Protekciós" betegek lévén mi sosem járunk rendelőbe, hanem a doktornéni jár hozzánk. Az oltásokat is mind itthon kaptam, az orvosok meg ugyebár nem az adminisztrációról híresek, így ezeket elég ritkán vezetik át a gépbe, hónapokig gyűjtögetik csak az adatokat. Magyarán a gépben kb. a fele oltásom volt csak nyilvántartva, mint amit kaptam.
Mire jó a blogom? Gondoltuk, itt végignézzük gyorsan, mikor kaptam oltást, csak nem mindig írtuk be, hogy mire és az is lehet, hogy nem is az összeset.
Anya feladta.... jött a doktornéni, beadta a 18 hónaposat, a matricát itt hagyta, majd egyszercsak beragasztjuk "valamibe". Többet a dolog nem is érdekelt minket.
Aztán jött a karácsony és mire jó egy nagytakarítás???? Megtaláltuk az oltási könyvet, kb. egy olyan helyen, ahol kiszúrta a szemünket (persze nem a helyén). A lényeg, hogy tegnap, amikor itt volt a doktornéni, be tudta ragasztani a 18 hónapos matricánkat is, és végre minden gond megoldódott.
A tanulság: soha ne hagyd el az oltási könyvet, tartsd zárt vitrinben, vagy csinálj nagytakarítást gyakrabban! :)

Doktornéni

Ma itt volt nálunk a doktornéni. Alexát a héten már nem engedi iskolába menni, mivel még este is lázas volt és torka förtelmesen néz ki. Hatalmas ordítások közepette (amire még nem volt példa) megengedtem, hogy engem is megvizsgáljon, miközben ordítottam, hogy "nem bánt a doktornéni". A végén engem gyógyultnak nyilvánított, legalábbis ha vissza nem kapom valakitől, mivel a család többi tagja még nem egészséges. Kivételesen örültem, hogy elment végre, teljesen sokkot kaptam tőle, még utána is hüppögtem, majd szépen belealudtam... Azért jóneveltségem bizonyítékaként egy finom kis "pápát" meglegyintettem neki a kezemmel. :)

Már ők is

Apa és Alexa is lebetegedtek. Mindenki belázasodott, már csak anya van talpon és csak reméli, hogy ő megússza. Ha minden igaz, holnap jön a doktornénink, ma sajnos nem sikerült ideérnie. Megyek pihenek egyet erre a nagy LÁZ-ra...

Gyógyulgatok

Elsején még lázas voltam, aztán már nem, és talán el is indultam a gyógyulás útján. Doktornéninkkel telefonon tartottuk a kapcsolatot, azt mondta, ő nem pánikolna, nem menne ügyeletre és nem csinálna semmit az orrkezelésen kívül. Háááát, valamit tudhat, mert megint neki lett igaza. :)
Most a hétvége pihengetésel telt, már voltam levegőn is sétálni, aludtam nagyokat. Ennek volt egy kis hátránya is, mert reggelente 9-10-kor keltem, és este meg 11 előtt nem sikerült ágyba bújni. Kicsit felborult a ritmus, mindenki álmos miattam. :) Anya azért reméli, hogy visszaáll a rend és mindenki egészséges lesz, bár most meg lehet, hogy apa kapta el....

BUÉK

Mindenkinek nagyon boldog új évet kívánok!!!


Megint eseménydús pár napon vagyok túl. :) Vasárnap Kispepóéknál voltunk, megnéztük a felújított lakást, ami gyönyörű szép lett. Hétfőn keresztanyáékhoz mentünk, ahol megint jó nagy hancúrozás volt a csajokkal. Amíg Kispepó meg nem jött, egyedül voltam pasi a sok csaj között és rettenetesen élveztem. :) Még szánkóztunk is a kertben, mert náluk még volt egy kicsike hó.


Hétfőn Ica mama volt nálunk, tegnap meg Alexa keresztszülei jöttek hozzánk szilveszterezni. A nagy "buli" örömére sikerült estére belázasodnom, és sajnos még ma reggel is tart, bár éjszaka jól voltam. A legszebb persze az az egészben, hogy orvos legközelebb hétfőn lesz. Hát mikor betegedjek meg, ha nem ilyenkor??? A taknyom már egy hete folyik, most meg a láz is. Egyébként más bajom nincs és ezt is elég jól viselem, csak kicsit bosszantó így kezdeni az új évet. Remélem, hamar elmúlik.