szerda, május 19, 2010

Végre itt :)

Tudom-tudom, most valóban megint elmaradtam a hírekkel, de valahogy úgy adódott, hogy..... nem is tudom.... csak nem jött össze az írás. :)
Mostanában mindig volt valami itthon is, amikor itthon voltunk, rengeteget kertészkedtünk, szépítgettük az udvart és ilyenkor én is sokat segítek apának és anyának. Most már kinn lehet lenni akár egész nap, homokozok, csúzdázok, hintázok, kapálok, gazolok, futkosok, szóval minden jót, amit egy kertben csak csinálni lehet.

Most ugyan egy hete kicsit beszorultunk a lakásba, mert olyan rossz idő lett, hogy rég volt már ilyen hideg, szeles és esős május közepén. Ráadásul anyáék a hétvégén elutaztak repülővel Nápolyba - vagyis ahogyan én mondom - "a felhők közé" :). Mama és a papa átjöttek hozzánk és itt aludtak, hogy ne kelljen 4 napig nekem távol lennem itthonról, legalább ennyivel kevesebb legyen a változás. Persze így is nagyon hiányoztak anyáék, de nem sírtam, csak sokat emlegettem őket és számoltam minden nap, hogy már csak kettőt, egyet kell aludni és jönnek haza! :) Viszont olyan rossz idő volt, hogy mamáékkal nem tudtunk sétálgatni és csavarogni, mert olyan viharok voltak, hogy kétszer még az áram is elment. Mama megtanította a "Kell egy kis áramszünet" dalt és ma azt énekeltem Julcsiéknak a bölcsiben, hogy ők is megismerjék.

Amikor anyával meg apával beszéltem telefonon, mindig megkérdeztem tőlük, hogy a felhőkben is esik-e az eső, merthogy ők ugyebár ott voltak. :)) Anyával megbeszéltük, hogy majd integetek a repülőknek, de a rossz idő miatt nem igazán sikerült.

Végül hamar eltelt a pár nap és persze volt nagy öröm, amikor hazajöttek, le sem bírtak vakarni magukról, annyira örültem nekik. És mielőtt elmentek, kértem egy zöld autót tőlük, amit meg is vettek nekem, szóval tökéletes volt a boldogság. Ebéd után, mikor lefeküdtem aludni anyával, ébredéskor azt vettem észre, hogy anya nincs sehol és elkezdtem sírni, mert azt hittem, megint elmentek. :( Aztán megnyugodtam, hogy csak kiment a szobából, de reggel se örültem túlzottan, hogy elment dolgozni. Persze amikor megtudtam, hogy én meg megyek bölcsibe, akkor minden gond megoldódott, mert már hiányzott Julcsi és a gyerekek! :)))

Nincsenek megjegyzések: