Télapó 2.

Tegnap délután nyakunkba vettük a várost és kimentünk a szokásos éves sétánkra a Vörösmarty térre. Háááát, mit mondjak, annyira nem volt izgi. Iszonyat mennyiségű ember tülekedett jobbra-balra, még jó, hogy elvittük a babakocsimat és viszonylag kényelmesen tudtam közlekedni. Azért a fények és illatok, meg a sok csillogó dolog nagyon tetszett. Végigsétáltunk a Váci utcán is, itt be kellett térnünk egy parfümériába, mert lufit kellett szereznem valahogyan. Lufi megvolt, meg a büszkeség is hozzá, sőt, kaptam egy autós habfürdőt is, úgyhogy nekem jutott élmény most is gazdagon.

Apáék kaptak forralt bort és teát, aztán hazaindultunk, de útközben még beugrottunk a mamáékhoz is, mert a mama szólt, hogy nála is járt a Télapó és hagyott nekünk valami ajándékot. Alig vártam, hogy vajon mi lehetett, és kaptunk mindenféle csokikat, meg csomagokat és kaptam egy igazi nagy rajztáblát, amire lehet krétával mindenfélét rajzolni és szivaccsal letörölni. Rettenetesen élveztem és nem engedtem senki másnak, hogy rajzoljon, szóval jó irigy voltam és bárhogy próbáltak meggyőzni róla, hogy ez nem túl szép dolog, engem nem igazán érdekelt.
Sajnos a táblát nem tudtuk hazahozni, mert négyünk mellé már nem fért be a kocsiba, apa majd elmegy érte valamelyik nap a mamáékhoz.


Aztán reggel felébredtünk és szóltam anyának, hogy gyorsan menjünk ki, nézzük meg, hogy volt-e itt a Télapó és hozott-e valamit. Nagy volt az öröm, amikor láttuk, hogy tele vannak a csizmák mindenféle szuper dologgal. Volt abban sok kisautó, vonat, csoki és rénszarvas, szóval szuper volt. Boldog voltam igazán, és az is tetszett, hogy Alexának is tele volt a csizmája, segítettem neki is kicsomagolni.


Télapó-fronton volt jó sok élmény, ajándék és vidámság. Kár, hogy egy évben csak egyszer látogat el hozzánk. De sebaj, most majd várjuk a Jézuskát! :)