Azt nem tudom, meséltem-e már, hogy tudok buborékokat fújni! :) Ezt a művészetemet leginkább a babakocsiban gyakorlom - ne kérdezzétek, miért -, de azért máshol is szoktam. Tudok kicsit, meg nagyot, meg sokat egyszerre, szóval már egész jól kifejlesztettem ezt a tudást. Nézzétek csak! :)Ma volt nálunk anyának egy kolléganője a kislányával és a hasában egy pocaklakóval. Anya szerint olyan furcsa, hogy én is ott voltam nemrég, mert már alig emlékszik arra az időre. Néha viszont nagyon ijesztő, hogy ilyen gyorsan növök, mert még csak "most" születtem és már eszek kanállal, sikongatok és már lehet velem őrültködni, nem kell annyira félteni, mint egy újszülöttet. Ez anya szerint jó is, meg nem is... Mindegy, én azért nagyon élvezem, amikor repülőset játszunk a levegőben, vagy hintáztatnak gyorsan karon fekve, mert ilyenkor fülig ér a szám és régen ilyet sosem csináltak velem... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése