kedd, december 28, 2010

Hó-hó-hó

Tavaly imádtam a havat. Az idén anyáéknak könyörögni kell, hogy ki tudjanak vinni legalább pár percre a hóba. Ha már kinn vagyok, akkor élvezem a bohóckodást, meg a szánkózást, hógolyózást, de iszonyú nehéz rávenni, hogy kitegyem a lábam. Se apa, se anya nem értik, mi ütött belém, mert máskor ha meghallottam, hogy esik a hó, máris rohantam kifelé. Ma kb. 3 órás könyörgés után sikerült rávenniük, hogy kimásszak az odúból, de megérte, mert irtó muris volt!!!

Nincsenek megjegyzések: